Nagyon kevesen vannak, akik nem élték már át a féltékenységet, mégis hajlamosak vagyunk abba a tévhitbe esni, hogy ez valami homogén érzés. Erről szó sincs.

Düh, félelem, aggódás, szomorúság, magány, depresszió, sértődöttség, szégyen, paranoia, irigység, tehetetlenség, sóvárgás, kizártság és kisebbrendűségi érzés keveredik a legváltozatosabb módokon, ráadásul az okozott reakció is nagyon eltérő lehet: sápadtság, remegés, izzadás, kérdőre vonás, és gyakran agresszió. Körülbelül minden hatodik gyilkosságnak oka a szerelemféltés.

Akármiről is van szó a fentiek közül, a közös gyökér az a veszély, amely elpusztíthatja a számunkra értékes kapcsolatot. Ehhez jön még a félelem az ismeretlentől, a változástól, attól, hogy mellőzöttek leszünk, hogy szexuális partnerként nem vagyunk megfelelőek.

A veszteségérzet miatt a féltékenység különbözik az irigységtől. No meg abban, hogy három ember kell hozzá.